„Üljön a trónra, kit érdeke hajt: de mi egyre szavaznánk, arra, kinek nincs más érdeke, mint a miénk” (Goethe)
 

Szeretném előrebocsátani, kicsit szégyellem magam, mert az alábbi rövid írásban foglaltakat már máshol, más formában, de többször is elmondtam; gyakorlatilag hatás nélkül, így legnagyobb sajnálatomra kénytelen vagyok ismételgetni önmagam, hátha valamikor célba is ér az üzenet.
Az MVSZ gondban van! (Na, ez aztán a felfedezés…) Nem csak és nem elsősorban pénzügyi gondban, hanem hitelességi és hatékonysági gondban. Lassan, de biztosan elidegenedett a vitorlázótársadalom nagyobbik felétől. Tudom, hogy ez az adminisztráción belülről nem feltétlenül néz így ki, könnyű kívülről okosnak és bölcsnek lenni, bekiabálni a pálya széléről, de a valósággal mindenkinek szembesülni kell, előbb vagy utóbb. A világnak ezen a felén tudnunk kell, hogy a tények megerőszakolása, elferdítése, elhallgatása sok jóra nem vezet. Kiinduló feltételezésem, hogy az események minden szereplője a lehető legjobbat akarja a sport számára.
Miben látom én a gondokat?

1. Jelenlegi formájában az MVSZ alapvetően nem egy demokratikusan működő szervezet. A választási rendszer, amelyben az egyes tagoknak húsz-harmincszor több szavazata van, mint más tagoknak, azt eredményezi, hogy néhány nagyobb klub és az azokat képviselő vezetők meghatározzák a szervezet működését. Az MVSZ irányítása gyakorlatilag néhány, egymással klubszinten is összefonódó vezető kezében van. Ilyen belterjes irányítás még a legnagyobb jó szándék és tudás mellett is csak ideig-óráig eredményezhet elfogadható működést, hosszabb távon kifejezetten káros, és az adott szervezet elsorvadásához vezet. Aztán: milyen demokrácia az, ahol a vezető tisztségviselők korlátlanul újraválaszthatók? Bármilyen kibontakozásnak alapfeltétele ennek az antidemokratikus rendszernek az átalakítása.

2. Az MVSZ működését a szinte abszolút centralizáció jellemzi. Szervezetileg egyetlen döntési szint van, az Elnökség. Még a legpitibb ügyben is ugyanazon Elnökséghez lehet-kell fellebbezni, amely az adott kifogásolt döntést hozta. Vagy lehet menni a Közgyűlésre (erről lásd az 1. pontot). Effektív jogorvoslatra nincs lehetőség. Egy ilyen „tervutasításos” rendszer (ugye emlékszünk még?) a kezdeményezések elhalásához és elfojtásához, az aktív támogatottság hiányához (az „ezt nektek…” mentalitáshoz), és végeredményben szintén a szervezet működésképtelenségéhez vezet. A szervezet jelenleg még működőképes, de már nagyon nem hatékony, céljait nemhogy elérni, de már megfogalmazni sem igen képes. A változások elindításának másik feltétele tehát a centralizált működési modell helyett egy decentralizált rendszerre való áttérés, ahol a döntések ott születnek meg, ahol ehhez a legtöbb tudás, információ stb. áll rendelkezésre. Egy ilyen modell működtetésében sokkal többen vennének részt, az sokkal jobban mozgósítana, a vitorlázótársadalom pedig sokkal inkább sajátjának érezné és elfogadná.

3. Az MVSZ nem vállalat, hanem társadalmi szervezet. A benne tevékenykedők többsége önkéntes, aki jobbító, segítő szándékkal dolgozik, általában mások javára. A kevés fizetett és választott tisztségviselő pedig szolgáltatást nyújt. Nem utasít, hanem kér, nem a kisebbség akaratát erőszakolja rá a többségre, hanem fordítva. Ehhez persze tudnia kellene, hogy mi is a többség akarata, kívánsága. Az elefántcsonttoronyból ez nemigen látszik. Mikor állt utoljára ki az MVSZ vezetése a „nép” elé (nem a közgyűlés elé) megmagyarázni döntéseit, meghallgatni a versenyzők, edzők, vezetők, szülők véleményét? (Nagy-nagy tisztelet a kivételes eseteknek – embereknek e tekintetben; igen, vannak.) A tanácsadó, fejvadász, nagy könyvelőcégek megjelenése teljesen eltaszítja a lelkes önkéntesek potenciális táborát, közben a professzionalizmusnak csak a látszatát kelti. Ebben a vonatkozásban talán vissza kellene nyúlni az alapokhoz.

4. Az MVSZ világosan, széles körben megvitatott és elfogadott, jól definiált célok nélkül működik. Tevékenységét a kényszerű rögtönzés jellemzi. Nagy ívű, előremutató kezdeményezése már hosszú évek óta nem volt.

5. Az MVSZ mint társadalmi szervezet teljesen átláthatóan kellene hogy működjön. Az elnökségi ülések jegyzőkönyvei, a megvitatott dokumentumok és beadványok, a szavazások kimenetelei, továbbá részletes pénzügy adatok (beleértve az egyes kiemelt célokra fordított támogatások összegét stb.) az interneten (és nem bent az irodában, ez a XXI. század, kérem!) hozzáférhetők kellenének hogy legyenek. E nélkül demokratikus működésről nemigen beszélhetünk.
A fentiek fényében véleményem szerint kellene egy új „alkotmányozó” közgyűlést tartani, ahol nemcsak az új alapszabályt fogadnák el, hanem ennek módosítására a helyszínen is javaslatot lehetne tenni, ahol a testület megfogalmazná a Szövetség céljait és prioritásait, ahol az Elnökség, ha a főbb kérdésekben leszavazzák, benyújtaná lemondását, ahol nemcsak a klubok képviselői, hanem bármilyen kék könyvel rendelkező tag kibeszélhetné magát, és ahol – ez lenne a lényeg – valamilyen katarzisban sor kerülhetne az újjászületésre. Jó szelet!

Mátyás László (nagyon naivan, a partvonalról)

vitorlasmagazin.hu

MERRE TOVÁBB?

- Ha a vitorlás oktatás érdekel, nézd át tanfolyamainkat
- A vitorlásbérlés részleteiről ide kattintva találsz bővebb információt